Legkeresettebb alkotók
  • Tornai Gyula keresett alkotó
    Tornai Gyula
  • Batthyány Gyula keresett alkotó
    Batthyány Gyula
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Mednyánszky László keresett alkotó
    Mednyánszky László

Dénes Valéria (1877-1915)

Életrajz

festő
Budapest, 1877 - Pécs,1915

Amsterdamban, Budapesten, Nagybányán és Párizsban két évig Matisse-nál tanult. Egész működését felölelő gyűjteményes kiállítást rendezett férjével együtt a Nemzeti Szalonban (1914-ben), kiállított képei a posztimpresszionizmus hatását mutatták. Később a kubizmus felé fejlődött művészete, melynek egyik legjelentősebb képviselője volt Magyarországon, férjével: Galimberti Sándorral. Az avantgarde törekvésekhez kapcsolódott. A háború Párizsban érte, ahonnan az internálás elől Hollandiába menekült férjével. A meneküléssel járó küzdelmek folytán szerzett betegségében (tüdőgyulladás) halt meg alig 30 éves korában. Férje ekkor felesége halála fölötti fájdalmában öngyilkos lett.  Férjével, Galimberti Sándorral a kubizmus első magyar képviselője volt.

Különleges életutat járt be az 1877-ben Budapesten született Dénes Valéria. Egy családi tragédia terelte a művészi pálya irányába. Édesapja, aki erdőmérnök volt, hátgerincsorvadást kapott és tolószékbe kényszerült. Ettől kezdve a feleség, Valéria édesanyjának élete mártíromság lett. Valéria úgy menekült a komor családi hangulat elől, hogy festeni kezdett. De a konzervatív család nem nézte jó szemmel a művészi törekvéseket, komoly pályára szánták, tanítónőnek vagy épp feleségnek. Valéria azonban nem akart férjhez menni, meggyűlölte az otthon megtapasztalt hagyományos családi életet.
Dénes Valéria 2- Valéria szűkszavú volt, erős akaratú, csökönyös – így jellemezte unokahúga, Dénes Zsófia, aki személyes élményei alapján, érzelem gazdagon írta meg a művészi pályaválasztás lelki motívumait: – Festő, festő. Azzá lenni, mindenáron. Nem „stickeráj”-t csinálni a képen: műhímzést, kézimunkát, mint annyi nő. És nem nyíló rózsákat, gitáros olasz lányokat festegetni. Arról szó sincsen. Hanem tudomásul venni a beköszöntött huszadik századot. Be kell lépni annak sodrába, meg kell tanulni a jó rajzot, és figyelemmel kell kísérnie a Párizs felől beszivárgó úttörő mozgalmakat. Körül kell néznie: Szablya-Frischauf Ferenc pesti festőiskolája után merre irányodjék. Nagybánya! Kiváló művészek élne ott, azok is akadémiaellenesek, azok is úttörők. Be kell állnia valamelyikhez – és tanulnia tovább.
Dénes V. - Galimberti S. Így került Nagybányára, majd tovább Párizsba, egyre komolyabb, képzettebb festők közé. Ebben a körben ismerkedett meg egy fiatal, tehetséges festővel, Galimberti Sándorral, és győzött a szerelem. Összeházasodtak és együtt vágtak neki a művészpárok kalandos életének.
Párizsban a legnevesebb festők körébe kerültek1910-ben Dénes Valéria már Matisse magániskolájában tanult. Valódi, izzó művészforradalom tüzében égett akkoriban a francia főváros. Kubisták, futuristák, mindenféle izmus képviselői hirdették a legújabb eszméket. Olyan nagyságokkal találkozhattak a műtermekben és a kávéházakban, mint Picasso, Braque, Marinetti vagy a már említett Matisse.
A Galimberti-házaspár bekapcsolódott az európai művészeti központ lüktető életébe, de közben tartották a kapcsolatot az otthoniakkal is, minden év nyarán ellátogattak Nagybányára, a legmodernebb elveket valló hazai művésztelepre.
Dénes Valéria Dénes Valéria, aki az indulásnál egyedül képzelte életét, olyan alkotótársra talált férjében, akivel nap mint nap együtt vágtak neki a munkának. Unokahúga, Dénes Zsófia valódi harmóniaként írta le kapcsolatukat, melyet nem befolyásoltak a külső körülmények. Hatottak is egymás festészetére. Gyakorlott szem tudja csak megkülönböztetni a művész házaspár képeit. A Galimberti-festmények egy árnyalattal racionálisabbak, férfiasabbak, Dénes Valéria képei poétikusabbak, természetközelibbek. Születtek olyan festmények is az 1910-es évek elején a közös műteremben, melyről csak ők maguk tudták, melyikük munkája.

Lexikális referencia

Magyar: MFGA : 129, Művészeti Lexikon: I/527
Külföldi: Benezit:3/491, Vollmer:1/544